Néhány jó tanács

ELSÕ INTÉZKEDÉS

Alapszabály, hogy a sérültet nem szabad mozgatni, illetve csak a feltétlenül szükséges mértékben. Ám ha veszélyzónában (például egy forgalmas út közepén) találunk rá, ki kell hoznunk onnan. Erre a Rautek-féle mûfogást alkalmazhatjuk: Álljunk szorosan az illetõ mögé.Két kézzel fogjuk át a válla alatt úgy, hogy a nyakát és a fejét is meg tudjuk támasztaniLendülettel helyezzük a sérültet ülõ helyzetbe, és támasszuk meg mindkét térdünkkel.Fogjuk át a hóna alatt, egyik alkarját fordítsuk kicsit keresztbe a mellkasánál, és fogjunk rá mindkét kezünkkel.Könnyedén támasszuk meg a térde alatt, és lendülettel húzzuk a combunkra.Óvatosan induljunk el hátrafelé, és fektessük a beteget biztos helyre, ha lehet, egy takaróra.

MIT TEGYÜNK A FÖLDÖN FEKVÕ SÉRÜLTTEL?

FÖLDÖN FEKVÕ SÉRÜLT

Menjünk oda a beteghez, és ellenõrizzük, hogy eszméleténél van-e illetve hogy él-e.Vizsgáljuk meg, hogy reagál-e a külvilág ingereire: magához tér-e, ha megszólítjuk, megrázzuk a vállát, megpaskoljuk az arcát?Ha nem, azt kell ellenõriznünk, hogy van-e légzés. Guggoljunk a beteg mellé, és két kezünkkel szegjük hátra a fejét. Fülünket hajtsuk a sérült arcához, így hármas észleléssel ellenõrizhetjük, hogy lélegzik-e: láthatjuk, hogy emelkedik-süllyed-e a mellkasa, hallhatjuk, hogy jár-e a levegõ, arcunkon pedig érezhetjük a levegõ mozgását. 10 másodperc alatt megbizonyosodhatunk arról, hogy a beteg lélegzik-e.

MIT TEGYÜNK, HA VAN LÉGZÉS?

HA VAN LÉGZÉS

Eszméletlen állapotban a legfontosabb veszélyt a hányadék vagy a nyelv hátracsúszása által okozott fulladás jelenti. Ha meggyõzõdtünk arról, hogy a beteg kielégítõen lélegzik, lehetõség szerint fektessük stabil oldalfekvésbe a következõ módon: A beteg feküdjön a hátán. A hozzánk közelebb esõ kart hajlítsuk be derékszögben úgy, hogy a keze felfelé mutasson.A másik kart fektessük keresztbe a beteg mellkasán, kézfeje simuljon a hozzánk közelebb esõ arcfélhez.A sérült távolabbi lábát hajlítsuk be, majd húzzuk magunk felé, hogy át tudjuk fordítani az oldalára.Hogy a légutak szabadon maradjanak, billentsük hátra a fejet. Stabilizáljuk ezt a helyzetet az arc alá igazított kézzelA sérültet ezután sem szabad magára hagyni, továbbra is figyeljük, hogy lélegzik-e!

MIT TEGYÜNK, HA NINCS LÉGZÉS?

HA NINCS LÉGZÉS

A sérültet a lehetõ leggyorsabban újra kell éleszteni! Már néhány perces oxigénhiány is agysejtelhalást okoz! Térdeljünk a beteg oldalához, tegyük szabaddá a légutakat. Azújraélesztés két elembõl áll: • A vérkeringés fenntartásához mellkaskompreszsziót kell végeznünk. A megfelelõ technikát érdemes tanfolyamon elsajátítani. A beteg feküdjön kemény talajon! Helyezzük egyik kezünket a beteg mellkasának közepére, másik kezünket pedig fölé. Nyújtott, merõleges karral és egyenes háttal nyomjuk be a mellkast 3-5 centiméter mélységben, majd engedjük fel teljes egészében. Percenként 100-120 lenyomást végezzünk. 3 x 40 kompresszió, majd légzésvizsgálat ( 10 mp ) ha nincs légzés, akkor folytatni kell a szív masszást a mentõ megérkezik!

VÉRZÉS

Jó, ha tudjuk, mihez kezdjünk erõs vérzés esetén, hiszen a háztartási balesetek is gyakran okoznak vérzõ sebeket. A vérzés akár olyan súlyos is lehet, hogy rövid idõn belül halált okozhat. Tartsunk be néhány egyszerû szabályt! A beteget ültessük vagy fektessük le!Emeljük magasra a vérzõ testrészt!Gyakoroljunk közvetlen nyomást a sebre. Ha van, használjunk steril gézt, de megteszi a tiszta textília (például egy törülközõ) is! Tartsuk a sebre nyomva!Ha lehetséges, készítsünk nyomókötést!

SZÍVINFARKTUS ÉS SZÉLÜTÉS

Ha szívinfarktus vagy szélütés jeleit észleljük, azonnal riasszuk a mentõket! A betegnek minél elõbb orvosi ellátást kell kapnia. A várakozás ideje alatt ellenõrizzük a sérült állapotát, légzését és keringését: ha szükséges, alkalmazzunk újraélesztést! • A szívinfarktus fõbb tünetei: erõs mellkasi fájdalom, verejtékezés, nehézlégzés, halálfélelem.• A szélütés fõbb tünetei: bénulás, beszéd zavar, fejfájás.

SOKK

A komoly vérveszteség vagy a súlyos sérülés keringési sokkot okozhat, ami életveszélyes állapot. A veszélyre sápadtság, hideg verejtékezés, gyengeség, gyors pulzus, és csökkenõ vérnyomás figyelmeztethet. Ha fennáll a sokkveszély, tegyük a következõket: • Ha vérzés áll fenn, azonnal csillapítsuk!• Helyezzük a sérültet sokk-pozícióba: fektessük hanyatt, és emeljük magasra (20-30 centiméterrel feljebb) a lábait! Ez segíti a vér visszaáramlását a szív felé.• Takarjuk be a sérültet!• Folyamatosan ellenõrizzük a légzést!

CSONTTÖRÉS

Akkor merül fel a csonttörés gyanúja, ha az alábbi 5 tünet közül legalább 2 észlelhetõ: • fájdalom• duzzanat• mûködészavar (például az illetõ nem tud lábra állni, nem tudja behajlítani a könyökét)• deformitás, alakváltozás• krepitáció, azaz a csont recsegésének jellegzetes hangja Teljes bizonyosságot természetesen csak a röntgenvizsgálat ad, de mindig a súlyosabbat kell feltételeznünk. Csonttörés gyanúja esetén alapszabály, hogy a sérült testrészt nem szabad mozgatni, különösen, ha feltételezhetõ, hogy a gerinc is megsérült! A törött testrészt abban a helyzetben kell megtartanunk, ahogyan találtuk, ráadásul az adott csontot a két szomszédos ízülettel is rögzíteni kell, tehát például a lábszárat a bokával és a térddel. Ez nem is olyan egyszerû feladat, a mentõk speciális eszközöket - többek között felfújható síneket - használnak erre. Addig is, amíg a mentõk kiérkeznek, igyekezzünk például táskákkal kitámasztani az adott testrészt, vagy egy kendõvel rögzíteni az alkart.

MÉRGEZÉS

Azonnal hívjuk a mentõket, közben ellenõrizzük a beteg állapotát, légzését és vérkeringését! Ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe, ha szükséges, kezdjünk újraélesztést. Égési sérülésNagyon veszélyes lehet, mert nem csupán az adott, láthatóan sérült bõrfelületet érinti, hanem az alatta lévõ szöveteket, sokszor az egész szervezetet is. Az égés okozta károsodás ráadásul a beteg általános állapotától is függ: idõsek vagy kisgyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve. A legfontosabb dolog, amit tehetünk, a hûtés. Ezt folyó hideg vízzel végezzük, legalább 15 percig, hogy a mély szöveti rétegekbõl is ki tudjuk vonni a hõt. Pár perc után ez fájdalommal járhat, de ne hagyjuk abba.Ezután tegyünk a sebre laza, steril fedõkötést, és menjünk orvoshoz, vagy hívjunk mentõt.A népi gyógymódok (például a tejföl) alkalmazását nem javasoljuk! Mikroszkóppal nézve látnánk, hogy az égési sérülés sebfelülettel jár, amely elfertõzõdhet!

FULLADÁSVESZÉLY

Ha idegentest (pl. ételdarab) zárja el a légutakat, a beteg hirtelen fuldokolni kezd, élete az azonnali elsõsegélynyújtás sikerén múlhat. Ha a beteg saját erõbõl nem tudta felköhögni a légzési akadályt okozó tárgyat, és a teli tenyérrel a lapockák közé mért ütések sem segítenek, akkor alkalmazzuk a Heimlich mûfogást, és azonnal hívjunk mentõt. Álljunk az illetõ háta mögé, és öleljük át a hasát a rekeszizma környékén! (Egyik kezünket szorítsuk ökölbe, másik kezünkkel fogjunk rá.)Gyors, erõteljes mozdulattal rántsuk fel a kezünket: ezzel egy nagy levegõlöketet indítunk el, ami segíthet az idegen test eltávolításában.Ha gyerek nyelt félre, fektessük hasra a térdünkön úgy, hogy kissé lógjon a feje. Ezután ütögessük meg tenyérrel a hátát!

VEGYSZER OKOZTA MARÁSI SÉRÜLÉS

Ha sav vagy lúg roncsolta a bõrt és a szöveteket, a következõképpen járjunk el: Távolítsuk el a vegyszerrel szennyezett ruházatot.Öblítsük le a sebet folyó víz alatt. (ne engedjük a seb felõl az egészséges bõrre folyni!)Kössük be a sebet steril kötszerrel.

FORRÁS: mentök.hu